Titanic 1912-2012

2:07

100 éve, 1912. április 12-én, egy szerdai napon indult első és egyben utolsó útjára Southamptonból New Yorkba a kor legnagyobb luxushajója, a Titanic. A hajó az angol White Star Line (ma már a társaság nem különálló és nem ilyen néven létezik) tulajdonában állt, két testvérhajója volt: az Olympic és a Britannic. A három hajó az Olympic óceánjárók közé tartozik, akkortájt ők voltak a tengerek legnagyobbjai.

A hajó indulásának napján a White Star Line egyik alkalmazottja azt mondta: “Még Isten sem tudná elsüllyeszteni ezt a hajót“.

A hajó utasai (nagyjából 1317 ember) között a leggazdagabbak és a legszegényebbek is megtalálhatóak voltak. Az első osztályra szóló jegyek ára 1912-ben 4350 amerikai dollár, harmadosztályra pedig 30 dollár volt. Első osztályon utazott többek közt Benjamin Guggenheim, Solomon Guggenheim testvére (S.R. Guggenheim alapította a New York-i Guggenheim múzeumot), John Jacob Astor, a hajó leggazdagabb utasa és az Astor család egyik tagja, Isidor Straus (a Macy’s tulajdonosa) és felesége, Ida – az eddig felsoroltak életüket vesztették április 15-én. A hajón tartózkodott még az elsüllyeszthetetlen Margaret Brown és Dorothy Gibson némafilmszínésznő, ők túlélték.

A Titanicon tartózkodott még J. Bruce Ismay, a White Star Line ügyvezető igazgatója (akinek állítólag szerepe volt a tragédia előidézésében – ő mondta Edward Smith kapitánynak, hogy ne vegye figyelembe a jéghegyekről szóló jelentéseket és kapcsoljon teljes sebességre) (túlélte) és a hajó tervezője, Thomas Andrews is (ő meghalt). Egyébként a hajó tulajdonosa, J. P. Morgan is a Titanickal utazott volna, csak az utolsó pillanatban visszamondta az utazást. Érdemes megemlíteni a hajón játszó zenekart, akik a végsőkig játszottak, először azért, hogy az utasok minél tovább nyugodtak maradjanak- mind a nyolcan odavesztek. Az utolsó dal, amit állítólag játszottak, a Nearer, My God, to Thee lehetett.

 A hajó kapitánya Edward John Smith volt, akinek állítólag ez lett volna az utolsó munkája nyugdíjba vonulása előtt.

A hajón összesen 20 mentőcsónak (és 3560 mentőmellény) volt (ebből 14 fából készült csónak, 6 pedig összecsukható), noha eredetileg nagyjából 50-nek lett volna helye, melyekben 4000 ember számára lett volna hely (tehát a Titanic utasai számának majdnem kétszeresének). A szinte harmadára csökkentett szám az elavult szabályoknak és a White Star Line egyik olyan igényének volt köszönhető, hogy legyen hely a fedélzeten az utasoknak nézelődniük. A 20 mentőcsónak összesen 1178 személy számára biztosított helyet (már csak az utasok száma meghaladja az 1200-at!), mégis csak 711 ember került a mentőcsónakokba – nagyon sok mentőcsónakban csak kevés ember került. A Titanicon tartózkodó 2223 ember (utasok és a legénység) közül 1514-en vesztették életüket.

A Titanic 1912. április14-én, este 11:40-kor ütközött jéghegynek. 0:35-kor kezdődött meg az utasok mentése – először a nőket és gyerekeket teszik mentőcsónakokba. 2:20-kor a hajó kettétörik és elsüllyed. 4:10-kor a Carpathia felszedi a túlélőket.

Érdekesség: 1918-ban Morgan Roberts regényében, a Futility-ben (kb. Értelmetlenség) egy kísértetiesen hasonló esetről ír – egy hatalmas luxushajó áprilisban jégheggyel ütközik az Atlanti-óceánon. A hajó neve Titan volt.

You Might Also Like

0 megjegyzés

Üzemeltető: Blogger.